Figyelem!

A honlapunk íjakat* és más vadász eszközöket tartalmaz.

Amennyiben Ön szakmai célú látogató kérem lépjen be, mivel oldalaink csak és kizárólag szakmai célú információkat tartalmaznak.

Minden egyéb esetben kérjük, hagyja el oldalunkat!

Ön kijelenti, hogy kizárólag szakmai célú látogató, és a lapon található információkra kizárólag szakmai célból van szüksége.
* Az íj a 175/2003. Korm. rendelet alapján a közbiztonságra fokozottan veszélyes eszköznek minősül.


Tovább az oldalra
Íjászat alapjai

Mozgástechnika: a lövésfolyamatot a következők szerint kell végrehajtani:

Ideget tartó kéz: az ideg megfogása

Cél: Következetes idegfogás, az ujjak elhelyezése az idegen a megfelelő pozícióban.

 

 

 Az ujjak a felső két ujjperc között markolják meg az ideget. A tenyér laza, a kézfej külső oldala lapos.

A legtöbb irányzék nélküli technikánál a három ujj a nyílvessző alatt helyezkedik el. A vesszőtesttel történő célzásnál a mutatóujj és a vesszővég (nock) között két-háromujjnyi távolság van, attól függően, hogy milyen az arc felépítése és az ujjak nagysága.

 

A három ujjon egyenletesen oszlik meg a terhelés (kezdőknél erre kell törekedni, hogy a gyűrűsujj is dolgozzon, később az arányok változnak). Ezt követően a kézfej háta annyira függőleges amennyire csak lehet, a csukló és a kézfej háta lapos, nincs elcsavarodva. A hüvelyk és a kisujj laza. Az alkar belső része laza. Ebből következik, hogy a kézfej, az alkar és a vessző egy függőleges tengelybe esik.

Helyes idegfogással a kézhát és a csukló lapos

 

Magyarázat:

Ha a fentiek szerint mélyen markoljuk meg az ideget, a húzókéz, az alkar és a kézfej izmainak könnyebben ellazulnak. Minél lazábbak ezek az izmok, annál kevésbé szorítjuk az ideget, és annál simább az oldás.

 

Fix pontok az arcon:

(Egyenes vonal)

A négyszög egyenes vonalra történő leegyszerűsítése (lásd, a továbbiakban)

Ebben az esetben:

nincs szükség fix pontra az arcon (ellentétben a későbbiekben látható háromszög és a négyszög módszerrel); a célzáshoz elegendő az, hogy vesszőtestet összenézzük (egy vonalba) a célponttal.

nem szükséges a szem lövési síkba igazítása (így az ideget sem kell összenézni az íj függőleges középvonalával)

 

nem kell aggódni amiatt, hogy a húzóujjak nyomást gyakorolnának a vesszőre.

 

Háromszög:

A nyílvesszőt két viszonyítási ponthoz igazítjuk:

a vesszőhegy, amelyet a célpontra irányítjuk;

a vesszővég, amelyet az oldó kézzel az arcunkhoz húzunk.

 

Ahhoz, hogy az íjász képes legyen a háromszög ismétlésére:

fokozatosan kell kihúznia az íjat,

össze kell néznie az ideget az íj függőleges középvonalával

 

A háromszög módszernél a célzó szemmel össze kell nézni az ideget és az íj függőleges középvonalát


Négyszög:

A nyílvesszőt két viszonyítási ponthoz igazítjuk:

a vesszőhegyhez, amely helyett most már az irányzék célkeresztjét nézzük össze a céllal. Ebből adódóan be kell vezetnünk az irányzék használatát ehhez a módszerhez;

a vesszővéghez, amely a húzókéz ujjaival tapintható az arcnál.

 

Továbbá, hogy biztosítsuk a négyszög módszer ismételhetőségét, az íjásznak:

az íjat függőleges síkban kell tartania,

fokozatosan kell kihúznia az íjat,

stabil szemhelyzetet kell felvennie és az ideget az íj függőleges vonalával összenézni.

 

Vessző és a húzó alkar egy vonalba igazítása:

Cél:

Megtalálni azt a testhelyzetet, amely a legkevesebb erőfeszítést igényli és a legstabilabb a teljes kihúzás fázisában.

Végrehajtás:

A húzó oldalon az alkar amennyire csak lehet a vesszőn keresztül haladó függőleges síkba essen.

Magyarázat:

Az erőigényt figyelembe véve ez a legkevesebb erőfeszítést igénylő pozíció. Továbbá lehetővé teszi, hogy a húzó oldalon a kar, alkar és csukló izmai ellazultak maradjanak.

A karok ellazítása azt eredményezi, hogy a hát izmai és a húzó oldalon a váll mögötti izmok dolgoznak.

Izommunka érzékelése:

A helyes mozgás érzékelésének fejlesztéséhez a csukott szemmel rövid távolságra (kb. 3 méter) lövést javasoljuk. Az üres táblára lövés (lőlap nélkül, így nincs mire célozni) még jobban megkönnyíti az izomérzékelést.

ELMÉLETI ISMERETEK

Az íjtípusok ismerete:

A vizsgázónak ismernie kell az alábbiakban felsorolt három íjtípust, amelyeket az általánosan be kell mutatnia.

Reflex íj:

Bármilyen (nem csigás) íj, ami a pályaversenyeken használatos íjakra vonatkozó előírásoknak megfelel, miszerint, az eszköz markolatból, középrészből és két leszerelhető karból áll, melyek végeinél az ideg számára egy-egy horony található. Az íj egyetlen ideggel van ellátva, ami közvetlenül a két hornyot köti össze. Lövésnél az egyik kézzel a markolatot fogjuk, a másik kézzel az ideget tartjuk és engedjük el (oldásnál).

Csigás íj:

A csigás íjnak a működését, mechanikáját a csigák határozzák meg, amelyek az íj megfeszítésekor „tárolják” az energiát, így a tartófázisban az íjásznak nem kell akkora erőt kifejtenie. A csigás íjnak is van markolata, középrésze és két reflexe, de nem szereljük szét minden edzés után, hanem mindig felajzott állapotban tároljuk. Az ideg a csigás szerkezetre van rávezetve. További tartozékok: kábel, kábelelvezető…

 

Történelmi/egyszerű íj:

Egyszerű szerkezetű íj, melynek fő jellemzője, hogy az íj teste egy darabból áll – mely lehet fa, műgyanta, vagy bármely más anyag. Ilyenek a különböző történelmi íjak.

Vesszőjavítás: a vesszővég (nock) rögzítése, javítása

1. Távolítsuk el vesszőtestről a letört nock darabjait (ha van). Hogy könnyebben távolíthassuk el a sérült vesszővéget, a műanyag részét kicsit melegíthetjük láng fölött.

 

2. Tisztítsuk meg az új nock helyét 91%-os izopropil-alkohollal. Előtte használhatunk, finom csiszolópapírt az alumínium test kúpjának megtisztítására.

 

Szénszálas (karbon) és alumínium vesszőknél elegendő az új nock helyének megtisztítása.

3. Rakjunk egy cseppnyi ragasztót az új nock helyére, lásd. képen.

 

4. Helyezzük fel a véget a vesszőtestre és forgatással segítsük, hogy a ragasztó egyenletesen legyen elosztva a teljes felületen.

 

5. A vájatot a vezértollra merőlegesen állítsuk be.

 

(forrás: www.misz.hu)