Figyelem!

A honlapunk íjakat* és más vadász eszközöket tartalmaz.

Amennyiben Ön szakmai célú látogató kérem lépjen be, mivel oldalaink csak és kizárólag szakmai célú információkat tartalmaznak.

Minden egyéb esetben kérjük, hagyja el oldalunkat!

Ön kijelenti, hogy kizárólag szakmai célú látogató, és a lapon található információkra kizárólag szakmai célból van szüksége.
* Az íj a 175/2003. Korm. rendelet alapján a közbiztonságra fokozottan veszélyes eszköznek minősül.


Tovább az oldalra
Vadászhegyek 1.

(1. rész)

A pontosság -

 

Az előző cikkekben a vesszőválasztás szempontjairól írtam néhány gondolatot. Ha a pontos lövésről beszélünk, akkor nem felejtkezhetünk meg a vadászhegyekről. Számtalan paradoxon van ebben a témában, és amióta világ a világ sok parttalan vita folyt és fog folyni ezen a téren. Ahány vadászíjász annyiféle teória létezik a vadászhegyekkel kapcsolatban ezért ebben a cikkben inkább csak általánosságban szólok a témához.

A vadászhegyekkel kapcsolatos viták egyik fő oka, hogy egy ilyen hegy, a kis mérete ellenére sok különféle szempontnak kell megfeleljen. Egy jó vadászhegy pontos, nagy átütőerővel rendelkezik, megfelelően véreztet, tartós, na és persze olcsó is. Ahhoz hogy el tudjunk indulni a töprengésben, meg kellene határozni, hogy mi legyen az első, és legfontosabb szűrőfeltétel, amikor ki akarjuk választani magunknak -ebből az óriási kínálatból- az „igazit”.

Ha egy, „mindenek feletti” tulajdonságát kellene meghatározni a vadászhegyeknek, amiben a vadászíjász társadalom többsége egyetért, az a pontosság. Ha a pengés hegyünk célba talál, kevésbé fontos, hogy 4-5 mm-el nagyobb vagy kisebb a vágásszélessége, sőt még a véreztető képesség is csak másodlagos szemponttá válik, hisz egy életfontosságú szerv találata esetén a vad viszonylag kis távolságon belül terítékre kerül. Ki foglalkozik akkor már azzal, hogy 30 méter volt a menekülési távolság kisebb mértékű vérzéssel, vagy netán 60 méter nagyobb mértékű vérzéssel, vagy ezek bármely kombinációja. Egy tiszta tüdő, vagy szívlövés esetén a végeredmény borítékolható. Fontos megemlíteni, hogy a nyílós hegyek esetén nem elég csak a pontos lövésről, mint a sikeres elejtés legfőbb feltételéről beszélni, hisz ezen hegyek esetén a sikerhez az is kell, hogy kinyíljanak a hegy pengéi.

A vadászíjászaton belül, talán a legjellemzőbb jelenség, amikor a terepheggyel történt belövés után kiderül, hogy a vadászheggyel szerelt vesszők egészen más utat választanak maguknak a levegőben mint ahogy azt mi elképzeltük. Számtalan dolog okozhatja ezt a jelenséget. A kifutó beállítás pontatlansága, rossz spine értékű vessző használata, túl alacsony F.O.C. értékű vessző használata, rossz csigaszinkron beállítás, és persze mint ok, lehet a pengés vadászhegy is. Ha azt vizsgáljuk, hogy miben lehet szerepe a pontatlanságban a vadászhegynek, akkor hamar rájövünk arra a nyilvánvaló tényre, hogy a pengés hegy felülete lényegesen nagyobb, mint a terephegyé, tehát a titok a formai különbségekben kell, hogy rejtőzzön. Gondoljunk csak bele, hány alkalommal lőttünk kicsorbult, elgörbült hegyű gyakorlóheggyel, anélkül hogy bármiféle jelentős pontatlanságot fedeztünk volna fel, miközben a vadászhegyek esetén számtalanszor előfordult, hogy két – kinézetre teljesen megegyező- sértetlen hegy közül az egyik valami rejtélyes okból egészen más irányba repül, vagyis a terephegyekhez képest a pengés hegyeknél egy nagyon kicsi elváltozás is elegendő a pontatlansághoz. A vadászhegyek pengéi egyfajta szárnyként működnek, és ha ezek a pengék a legkisebb mértékben is ferdék a vesszőtesthez képest, azonnal működésbe lép a kormányzó képességük, és elkezd működni az a bizonyos „szárny effektus”, ami egyben azt is jelenti, hogy a vesszőt a hegy eltéríti a terephegyes változat röppályájához képest. Ahhoz hogy a hegyet hibáztassuk a pontatlanság miatt kétséget kizárólag meg kell győződnünk róla hogy az íjunk jól van-e behangolva, és hogy a megfelelő vesszőt használunk-e hozzá. Ha egy rossz spine értékű vesszővel lövünk, és a vessző eleve ferdén hagyja el az íjat, nincs értelme a pengék ferdeségéről beszélni, hisz ez utóbbi, spine értékbeli probléma lényegesen nagyobb gondot fog okozni, és elsőként azt kell orvosolni. Ha azt tapasztaljuk, hogy az egyik heggyel pontos az íjunk, egy másikkal viszont pontatlan, akkor biztosak lehetünk benne, hogy nem az íjunk behangolásával, vagy a vesszőnk típusával van a baj, hanem a hegy a bűnös.

Gondolhatnánk, hogy akkor a legfontosabb szempont a gyártási pontosság és ezzel a gondunk meg van oldva. Ez sajnos nem ilyen egyszerű. A gyártási pontosság is fontos, de ez egy olyan tulajdonság amiről szabad szemmel nehéz kétséget kizárólag meggyőződni, ráadásul bármilyen precízen gyártott hegyet is vásárolunk, az bizony könnyen sérülhet még akkor is, ha csak a vesszőfogóba lőjük, és ezt követően viszont ismét jöhetnek a pontatlan lövések. A másik lehetőség – és egyben az igazi megoldás is – a pengék oldalfelületének csökkentése. Ha a kis pengefelületű hegyünk pengéje ferde, ha a spine értékünk nem épp a legmegfelelőbb, akkor sem érzünk olyan mértékű pontatlanságot mint amit egy ilyen esetben várnánk, ugyanis ezek a kis pengék, azok amik – ballisztikai értelemben – a leginkább hasonlítanak a terephegyekhez. Ez az a tulajdonság ami miatt annak idején a nyílós hegyek megszülettek. Mivel a pengék a középrészbe csukódtak, nem idézték elő a szárny effektust, és így minden körülmények között pontosak voltak. Minél kisebb a pengék oldalfelülete a tollnak annál kevesebb „munkát” kell végeznie, azaz a vesszőt könnyebb a helyes pályán tartani.

A fentiek alapján meghatározhatjuk, hogy a pengék oldalfelülete, és a hegy pontossága arányban vannak egymással. Ha átnézzük a manapság legsikeresebb hegyek típusait, láthatjuk, hogy a kis méret, és a kis pengefelület – mint kritérium – mindegyik típus esetén teljesül (pl. Slick Trick).

A vadászhegyek tervezése során különféle prioritásokat kell meghatározni, amik néha eleve kizárják egymást. A pontosság érdekében (mint a tervezés során is a legfontosabb szempont) tehát olyan kis penge felületű formát kell tervezni, aminek a tömege is megfelelő, hisz a hegyek egyik legmeghatározóbb tulajdonsága épp a tömegük. Ez a két dolog sokszor eleve kizárja egymást, hiszen egy vékony anyagból készült pengét nem lehet túlságosan kikönnyíteni a kicsi oldalfelület érdekében, hisz akkor nem lesz meg a megfelelő tömege. Egy vastag pengéjű hegy esetében könnyebb a dolgunk, mert ebben az esetben a megfelelő tömeg érdekében épp jelentős könnyítéseket kell tervezni a penge felületén, viszont a nagyobb kikönnyítés (cellák) csökkentik az átütőerőt, tehát ebben az esetben is találunk két egymás ellen ható tényezőt. A tömeg tervezésénél figyelembe vett alapvető kritériumok miatt mégis van néhány általános szabály ami segíthet a kiválasztásban.

Vékony pengéjű hegyek esetében válasszunk olyan típust aminek a középrésze is acélból van, mert ebben az esetben a nehéz középrész miatt a vékony pengéket is jelentősen könnyíteni kell a megfelelő tömeg érdekében, vagy eleve kisebb méretű pengéket gyártani. Igaz így ezek a pengék sérülékenyebbek is lesznek. Az alumínium középrésszel szerelt változatok közül mindig a vastagabb pengéjűeket válasszuk, mert a vastag penge miatt, csak úgy érhető el a megfelelő tömeg, ha jelentősen kikönnyítik a pengéket, és ezzel egyben csökkentik az oldalfelületét is. Az alábbi példán két azonos tömegű pengét látunk. Az egyik 1mm vastag anyagból készült, a másik pengevastagsága 1,6mm. Látható, hogy jelentős különbség van a két változat felületméretében. A vastag pengéjű változat felülete 30%-al kisebb, ami miatt a kormányzó képessége is ennyivel csökken.

 

 

 

Vadászíjász üdvözlettel:

Glück Balázs

(70/253-4050)