Figyelem!

A honlapunk íjakat* és más vadász eszközöket tartalmaz.

Amennyiben Ön szakmai célú látogató kérem lépjen be, mivel oldalaink csak és kizárólag szakmai célú információkat tartalmaznak.

Minden egyéb esetben kérjük, hagyja el oldalunkat!

Ön kijelenti, hogy kizárólag szakmai célú látogató, és a lapon található információkra kizárólag szakmai célból van szüksége.
* Az íj a 175/2003. Korm. rendelet alapján a közbiztonságra fokozottan veszélyes eszköznek minősül.


Tovább az oldalra
A F.O.C érték jelentősége a vadászíjászatban

A vadászíjászat területén mára szinte minden műszaki tudnivaló pontos meghatározásokkal, számításokkal van alátámasztva, de akad azért még néhány apróbb szabály, aminek az indokoltságát máig nem értik sokan. Ilyen az un Factor of Center azaz rövidítve F.O.C. érték, ami lényegében a vessző súlyponti helyzetét határozza meg. Sokan hangoztatják, hogy a F.O.C. érték mértéke nem számít, mert igazán érzékelhető különbséget nem tapasztalnak a terephegyes lövések során. Ez az érvelés többnyire megállja a helyét, de csak akkor, ha valóban a terephegyes lövésre gondolunk. A vadászhegyes lövés egy egészen más lapra tartozik, és én ez utóbbi szempontjából szeretném megközelíteni a problémát.

Elsőként határozzuk meg azt, hogy egy terepheggyel, és egy vadászpengével szerelt vessző közül melyik esetében van szükségünk a tollak nagyobb kormányzó képességére. Mivel a pengék miatt a vadászhegynek nagyobb a felülete, mint a terephegy esetében nyilvánvaló az előbbi fogja befolyásolni a vessző ballisztikáját, ezért a tollak kormányzó képességére sokkal inkább kell hagyatkoznunk. Bizonyára mindenki tapasztalta, miszerint a nagyobb méretű tollak esetén pontosabban lehet lőni a vadászpengéket. Nos, tehát az alap kiindulási pont az lehet, hogy a vadászpengék esetén a tollnak nagyobb a jelentősége.

Nézzük meg, mi történik, ha a tollakat kihagyjuk a vizsgálatból, és mindkét hegy esetében csupasz vesszőket használunk. Ebben az esetben lényegében nem teszünk mást, mint egy matematikai egyenlet esetén, vagyis az azonos feltételekkel egyszerűsítünk, a probléma megtalálásának érdekében. Adott tehát két csupasz vessző, az egyiken pengés hegy, a másikon terep hegy.

Egy jól behangolt íj esetében is azt fogjuk tapasztalni, hogy míg a terephegy szinte ugyanolyan szórást produkál mint a tollazott vessző esetében, a vadászhegyes vessző félelmetes mutatványokat mutat be a lövések során. Kipróbálhatjuk többféle heggyel is (én 7 különböző gyártmányú heggyel teszteltem) de minden esetben félelmetes látványt nyújtott a vessző röppályálya. A legtöbb esetben a vessző szabályos kanyarokat tett az utolsó pillanatban, hisz a pengék kormányzó képessége folyamtosan változik, és folyamatosan nő, minél inkább elfordul a levegőben a vessző. A legtöbb vessző - 20 méteres távolságban - a vesszőfogó előtt néhány méterrel fordult el, és szinte kikerülte a vesszőfogót, vagy épp a szélébe csapódott be. Ráadásul ugyanazzal a vesszővel szinte lehetetlenség volt két azonos lövést tenni. Ez utóbbi jelenség sokak számára ismert (még tollazott vesszők esetében is) akik nagyon sokat küzdöttek már a pontos, vadászpengés lövésekkel kapcsolatban. Ez alapján érthetjük meg csak igazán, hogy a vadászheggyel történő pontos lövés kapcsán milyen jelentőséggel is bír a tollazás.

Nézzük milyen megoldások lehetnek a fenti problémára. A vadászpengék felületének csökkentése az egyik kézenfekvő megoldás, hisz így csökken a hegyek kormányzó képessége. Ez utóbbit kizárhatjuk mint célt, hisz a heggyártók többsége eleve törekszik rá, hogy a lehető legkisebb felületű pengéket gyártson, ráadásul ebben a kívánt hegytömegek miatt kicsi a gyártók mozgástere. A másik megoldás lehet, ha a tollak méretét növeljük. Ennek is vannak határai, hisz a tollak felületét inkább a hosszuk növelésével tudjuk megoldani, a magasságukkal kevésbé, ugyanis az íjablak miatt nem nagyon férnek el a jelenleginél magasabb tollak. A tollak méretének növelése ráadásul inkább csak egy " kényszerű tüneti kezelés". A harmadik megoldás, a F.O.C érték változtatása.

Ahhoz hogy megértsük, miért is jelent ez megoldást, nézzük hogy mi is a F.O.C érték. A meghatározás szerint a vessző egyensúlyi helyzetének a meghatározása, amit a vessző felezőpontjához (mint viszonyítási pont) képest határozunk meg. Az alábbi ábra ezt szemlélteti, és egy, 10% F.O.C. értékű vesszőt mutat be.

 

Miben is befolyásolja a vessző tulajdonságát ez a bizonyos F.O.C. érték? Abban hogy ezt megértsük az alábbi ábra nyújt segítséget. A megértéshez képzeljük azt hogy a „F.O.C. pont” egy fixen meghatározott, de a vessző billenését lehetővé tevő pont. Természetesen a valóságban ez a bizonyos súlypont nem egy fixen meghatározott pont, de a lényeg megértéséhez képzeljük most ezt.

 

Látható, hogy a pengés nyílhegy esetleges „elkormányzó” képességét a vessző tollas fele egy nagyobb erőkar segítségével ellensúlyozza. Ha a nyílhegy súlyát növeljük, a súlypont előre tolódik, és a tollas végű rész erőkarja még nagyobb lesz ami lényegében azt a hatást fogja mutatni, mintha a tollak méretét - a felületük nagyságát- növelnénk. Ez természetesen drasztikus mértékben növeli a találati pontosságot. Nézzük, hogy mit mutat a gyakorlat. Az alábbi képen 125, illetve 200 graines tollazatlan vesszőkkel kivitelezett próbalövések láthatóak. A sárga szalaggal jelölt, a nehezebb tömegű heggyel szerelt vessző.

 

Látható hogy a nehéz heggyel szerelt vessző minden esetben a megfelelő szögben állt a vesszőfogóba, a könnyű hegy viszont kiszámíthatatlan módon, minden esetben aszimmetrikus pályán mozgott, és csapódott a vesszőfogóba. Ez a jelenség tollazott vesszővel kevésbé jelentkezik, de a szórásképben a két hegy között jelentős különbség mutatkozik. A fentiek fényében érdemes átértékelni, a F.O.C. értékkel kapcsolatos véleményeket, és komolyan megfontolni, a pengés vadászhegyek esetében a nehezebb hegyek használatát, mert jelentős különbségeket fogunk tapasztalni a találati pontosság terén. Mindezek alapján a következőket összegezhetjük:

 

- Mivel a vessző F.O.C. értékének a növelése a célunk, és nem a vessző össztömeg növelése, ezért érdemes a megfelelő spine értékű vesszők közül a legkönnyebbeket választani hisz így némi tömeget spórolunk amit a vadászhegyek tömegére fordíthatunk. Így a kívánt mértékben fog nőni a vesszőnk F.O.C. értéke, miközben a vesszőnk össztömege nem feltétlenül, és így az ideális ballisztikai tulajdonságait is meg tudjuk őrizni. Ha a jelenlegi vesszőnk spine értéke megfelelő és csak a hegy tömegét növeljük akkor egy 125 graines hegyről 175 grainesre történő váltás esetén megközelítőleg 7-12cm esésre kell számítani 30m távolságban a vessző röppályájában a hegy okozta vesszőtömeg növekedése miatt.

- A nagyobb F.O.C. érték, azaz a nehezebb hegy egyúttal azt is jelenti, hogy a vesszőnk lágyulni fog, ezért ezt tekintetbe véve inkább a merevebb vesszők közül válogassunk.

- A vessző tulajdonságait úgy számoljuk ki, hogy a F.O.C. értékünk pengés hegy esetén 18-22% legyen.

- Ha a kívánt vadászhegyből nem kapható nagyobb tömegű, szerezzünk be az adott vesszőhöz bronzból készült inzerteket, amit az íjak tuningolása során, épp a F.O.C érték növelésének érdekében használnak. Ebben az esetben a szokásos 100, ill. 125 graines pengés, illetve terep hegyeket használhatjuk, amik lényegében bárhol beszerezhetők, és így nem kell lemondanunk a kedvenc vadászhegyeinkről sem, amiket esetleg nem gyártanak nagyobb tömegben.

 

Vadászíjász üdvözlettel:

Glück Balázs

(70/253-4050)